Legkésőbb július 31-ig jelezhetitek az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, ha az intézményi pontok számításánál valami hiba csúszott a rendszerbe, ezért nem jutottatok be az egyetemre.
Szeretnék, ha több lány, hátrányos helyzetű diák és látássérült jelentkezne ilyen képzésekre.
A diplomát mind a hat egyetem sajátjának tekinti majd.
Évről évre az Eötvös Loránd Tudományegyetem a felsőoktatási felvételi egyik legnépszerűbb intézménye. De vajon hányan végezhetik a képzésüket "ingyen", és kaphatnak állami ösztöndíjat? Mutatjuk az idei számokat.
Fontos, hogy minél többen benne maradjanak a rendszerben, ugyanakkor fenn kell tartani a minőségi számonkérést annak érdekében, hogy felkészült szakemberek lépjenek ki a kapun a megszerzett diplomával – mondja a lemorzsolódás problémájáról Sonnevend Pál, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja.
A feltárt dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kisméretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak.
Egy héttel korábban kezdődik majd a második félév.
A továbbiakban nem lesz könnyű dolguk azoknak, akik illegálisan próbálnak behatolni az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanulmányi rendszerébe.
Idén több mint 31 ezren jelentkeztek az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Mutatjuk a ponthatárokat a legnépszerűbb képzéseken.
Sokan történelemből emelteznek, rengeteget készülnek az érettségire, több nyelvvizsgájuk van, teljesítményükkel legalább 450 pontot elérnek a felvételin, mégsem sikerül bejutniuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem államilag támogatott jogi képzésére. Ákossal beszélgettünk, aki 2020-ban felvételizett, pont, amikor bevezették azt, hogy minimumponthatár helyett inkább nyolcvanra korlátozzák az államilag támogatott helyek számát.
Adamik Béla, az ELTE Ókortudományi Intézet Latin Tanszékének docense és egyben a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója a HORIZON-ERC program keretében 2023. szeptemberi kezdettel öt éves ERC Advanced Grant támogatást nyert pályázatával a Nyelvtudományi Kutatóközpontban.
Bár még mindig nincsenek sokan, az utóbbi években több hazai egyetem is szerzett valamilyen nemzetközi minősítést – vagy egy-egy programjára vagy az egész intézményre. Vizsgamentesség, külföldön is értelmezhető diplomák – ilyesmit ígérnek, miközben az egyik érintett intézménynél azt mondják: a szervezetek abba nem szólnak bele, milyen tárgyakat tanítanak, inkább azt kérik számon, hogy céltudatosan tervezzék meg azokat.
Az egyetem történelmének második legjobb eredménye született.
Több mint 36 vezetői pozícióba keresnek új embert, miközben az ott dolgozók hónapok óta küzdenek béremelésért.
Az eddigi központi szabályok alól az ELTE hallgatói is mentesülnek: nem kell kötelezően legalább egy középfokú nyelvvizsgát bemutatniuk a diplomaszerzéshez. A változtatás miatt pedig hamarosan átírják a tanterveket is az egyetemen.
Úgy tűnik, kormányzati támogatással elindítja a régóta szorgalmazott bérrendezését az ELTE. A tanárok és tanársegédek bruttó 380 ezernél, az adjunktusok pedig bruttó 420 ezernél nem kereshetnek kevesebbet, az oktatástámogatók béremeléséről még egyeztetnek.
A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja – márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni.
Az egyetem szerint az energiatakarékossági intézkedések beváltak, így egy rendhagyó tavaszi szünet után jelenléti oktatással indul a tavaszi félév.
Az állami egyetemek tanársegédeinek alapbére alacsonyabb, mint a 2023-as minimálbér – erre hívták fel a figyelmet ELTE-s dolgozók szerdán. Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az alapítványi egyetemeken valamivel jobb a helyzet, de nagyok a különbségek: könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik intézményben bruttó 340 ezer, egy másikban 550 ezer forintot lehet keresni.
Majdnem 650 ELTE-s dolgozó írt közös állásfoglalást az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.
